Hajszoltság, fáradtság, kiégettség, düh, cinizmus, naponta fogad. Ha bekapcsolod a TV-t, a számítógépet, elolvasol néhány cikket hozzá pár kommenttel az élettől is elmegy a kedved.... ha fellöknek a buszmegállóban, megint szólnak, hogy késtél a munkahelyeden, persze megint időben elindultál, csak a nyolcas buszra nem lehet számítani, ha a cipőd megint beleragadt a kutyaszarba, graffitis a fal, összeköpködött a lift, ha a Tesco-ban megint átvertek, ha a köszönésed megint nem fogadták...
Ismerős?
Vajon meg lehet-e szabadulni ettől azon kívül, hogy elmenekülsz máshova (jelentem: nem teljesen, a jó példa még inkább erősíti a rossztól való undort), és ha nem tudod megtenni, akkor mégis hogyan iktasd ki?
Kiiktatni nem lehet. Tudomásul venni lehet, és igyekezni nem belefásulni, ami nagyon sok belső munkát és belső párbeszédet igényel. Olyan mint az ekcéma, tünetmentessé lehet tenni, kiírtani nem. Már hallom is az orvost, amint mondja, kedveském, ezzel együtt kell élnie. Van amikor elviselhetetlenül fáj és viszket, de sokszor tünetmentes és észre se lehet venni. Na valahogy így van ez a külső környezet káros hatásainak módszeres csökkentésével...
Megteheted-e, hogy kikapcsolod a híreket? Gondold át, mit nyersz velük, ha olvasod őket. Igen, félig-meddig tájékozott vagy, mert amit leírnak, abban sem lehetsz biztos, az meg, amit a kommentekben olvasol, kifejezetten nem tesz jót.... Fontos a környezetedben az, hogy te aktuálpolitikai dologról tudjál? Munkád része? A barátaid szemében kisebb vagy, ha kihagyod?
Hagyd ki a híradót és a napilapokat egy hétre, ne kapcsolódj be a politizálásba, és helyette olvass olyat, amit szeretsz, hobbimagazint, vagy könyvet. Figyeld meg a lelked változását.
Undok eladó, faragatlan beszólogató munkások, udvariatlan lökdösődés a metrón,látszólag kis dolgok, mégis "hozzátesznek" a napi rossz hangulat alakulásához, nem is kicsit. Hiszen a nagy egészet képezik le, az ember azt érzi, az egész környezete ilyen. Ilyenkor el kell különíteni a negatív élményt, és realizálni, hogy egy emberről volt szó, de nem kell közellenségként tekinteni az egész külső környezetre. Ugyanez igaz, amikor panaszkodik valaki, hogy rossz a munkahelyi légkör, valójában néhány ember kellemetlenkedéséről van szó, mégis, gyakran a nagy egésszel azonosítja, és sokkal félelmetesebb módon hat rá, mintha reálisan vizsgálná meg.
A tönkretett külső környezet ellen sokat nem tehetsz, maximum zöld mozgalomhoz csatlakozva, de ha mindennap olyan a napi bejárt útvonal, mint egy háborús övezet, az nagyon le tudja a kedvet lohasztani. Egy megoldás van, más útvonal keresése. Ez eléggé triviális, de nem sok embert ismerek, aki más útvonalat keres, holott sokakat bánt a látvány. Gondolj arra, mennyivel jobban érzed magad egy pompásan berendezett szép lakásban, mint egy lelakott, málló vakolatú ronda környezetben. Ugyanez érvényes a naponta bejárt útvonalra is!
2.
