Erre mindenkinek kipróbált teóriái vannak, de nagyon sokan, akár tíz év munkatapasztalattal sem tudják, mit enné boldoggá őket.
Még többen vannak azok, akik mintegy belenyugodva a megváltoztathatatlanba, miszerint a munka a szükséges rossz, valami olyant munkát végeznek, ami egyáltalán semmilyen megelégedettséggel nem tölti el őket. Ők azok, akik fél évvel a leendő szabadság előtt már álmodoznak, tervezgetnek, akik alig várják, hogy hétvége legyen, vagy munkaszüneti nap, és a többi napot vegetálva töltik el.
Gyakran a félelmek azok, amik miatt valaki nem lép, nem lesz vállalkozó, holott a hobbijából is megélhetne, nem keres más munkát, mert fél, hogy nem is találna, vagy olyan sem lenne, mint ami van.És persze a jelenlegi helyzet, amikor még a rosszat is meg kell becsülni, biztosan nem segít azon, hogy valaki megtalálja álmai munkáját, vagy belekezdjen abba, amiről tudja, hogy kevéssé munka, mint inkább hivatás.
A CarrierBliss készített egy felmérést, miszerint három dolog adja a munkában való elégedettséget. Ezek egyike sem a pénz!
A napi feladatok kellemessége (az adott illető számára!), az érzés, hogy valamit lerakott az asztalra, és a munkahelyi kapcsolatok döntenek arról, hogy a munkáját valaki mennyire szereti, avagy nem szereti.
A felmérések szerint az amerikaiak 55%-a olyan munkát végez, amit nem szeret. Ez eléggé elgondolkodtató, és szomorú is, kevesen váltják valóra az álmaikat.
Arra a kérdésre, hogy kit milyen típusú munka tesz boldoggá a válasz egyénenként változó.Az nagyon szerencsés, aki tudja ezt. Aki nem, annak érdemes karriertanácsadóhoz, life coach-hoz fordulni ezügyben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése